Úszás

Már tavasz óta járok úszni és még nem is írtunk róla.

Először a bébi csoportban kezdtem, ahol apával együtt voltunk a vízben.

Aztán a második hónap után már nagyon magabiztos lettem, nem követtem az utasításokat, rosszalkodtam, egyedül akartam már úszni.
Apa szólt az oktató néninek és feljebb tettek egy másik csoportba, ami már az én korosztályom volt, meg már egyedül mentem be a vízbe.
Azóta idejárok, nagyon szeretem. Karúszóval úszunk, teljesen egyedül, lábtechnikával. Háton is, (sajnos mint mindenhol itt Angliában, nem lehet se fotókat, se videót készíteni – hisz a többi gyermek személyiségi jogát sértené) így hogy mennyire ügyes vagyok bizonyítani nem tudjuk, el kell hinnetek nekem.

Anya meg apa, kintről, a kávézóból figyelnek engem. Anya elhatározta, hogy most már egy adandó alkalommal, csak fog fotót / videót készíteni.

Reni nénje ( mert Attila is már 4 hónapos kora óta jár) ezzel kapcsolatban már írt egy panaszlevelet. Az is jó lenne ha az uszoda beszervezne egy profi fotóst és a szülőknek lehetősége lenne megvásárolni a fotókat. De ezzel kapcsolatban, még nincs fejlemény.

Egyenlőre hetente egyszer járok, igaz csak fél óra, de nagyon intenzív.

Anya titkon reméli, hogy a magyar vér dominál bennem és lehetek még Darnyi Tamás vagy Cseh László. J

Online lehet követni a teljesítményemet és meg van az első oklevelem is. Nézzétek!:

 (most ahogy néztem hogy lehet online Bencus

fejlődését követni, vettem észre, hogy szombaton még egy oklevelet kapott.)