Bölcsis lettem

Nagyon régen nem írtunk, és persze ennek is meg volt az oka. :) Anya kapott egy nagyon jó állás ajánlatot, amit - szerinte - nem lehetett visszautasítani. Egyáltalán nem volt tervbe véve, hogy anya 40 órában fog dolgozni, ez csak úgy jött egyik napról a másikra és hirtelen mindent meg kellett szervezni.
Minden úgy történt, ahogy a mesékben meg van írva. :)
Anya igazából csak valami rész munkaidőt keresett, azt is inkább gyakorlati helynek, mert tanulni szeretett volna. Ezért feltöltötte egy pár honlapra az önéletrajzát és lássatok csodát, már másnap megkereste egy fejvadász cég. Anya ímmel-ámmal igent mondott az interjúra, de nem is gondolta komolyan. Nem volt arra felkészülve, hogy teljes munkaidőben dolgozzon és engem csak esténként, meg hétvégente lásson. Arra meg pláne nem, hogy idegen emberekre bízzon!!!
Aztán egy nappal az interjú előtt megnézte a neten, hogy mégis milyen céghez megy inrejúra és mikor meglátta a cég honlapját, már teljesen odáig volt meg vissza, akkor már kellett neki az állás. Előző este apával gyors leegyeztették a részleteket, hogyan fognak mindent megoldani: hogy fog anya munkába járni (mert csak egy autónk van), hogy fog apa munkába járni, rám ki fog vigyázni, ha bölcsibe megyek, mennyibe fog kerülni, stb, stb Az interjú nagyon jól sikerült. Igaz, hogy azt ígérték 2-3 nap múlva fogják anyát visszahívni, már aznap, pár óra múlva megkeresték, hogy megkapta az állást. Ezért nem tudtunk októberben hazamenni, mert anyának munkába kellett állnia. Az én sorsom az lett, hogy minden nap délután 1 órától kb fél 6-ig bölcsiben vagyok. Nagyon sok pénzbe kerül állítólag, anya szerint ha egész nap kéne mennem, nem érné meg, mert majdnem annyiba kerülne a bölcsi, mint amennyit anya keres. Így,hogy csak fél napról van szó, így legalább a fizetése fele megmarad. Itt még az anyagiakról annyit, hogy mivel mind a ketten dolgoznak anyáék és nem eget rengető az egy havi keresetük, így az adóból vissza tudják igényelni kb a 70%-át a bölcsi költségének. De ez valószínüleg csak áprilisig lesz így.
A napi rend a következő lett: reggel mindenki kel anyával 7 óra felé. Anya 8 óra elött indul munkába. Mi délelött apával intézzük a bevásárlást, ha kell, otthon vagyunk, játszunk, sétálunk. Kb 11 óra felé mennem kell aludni, mert ugye délután, a bölcsiben nem alszom. Próbálták párszor, de úgy fel vagyok pörögve a többi gyerektől, a sok játéktól, hogy esélytelen.
Péntekenként még mindig járok tornára, azt nagyon szeretem. Legkésőbb 12:30-kor kelnem is kell, mert ebédelni kell. Ebéd után elsétálunk apával a bölcsibe. Már olyan nagy vagyok, hogy én nyomom meg a gombot a zebránál, hogy zöldre váltson a lámpa. És képzeljétek, a bölcsi szomszédságában lakik egy cirmos cica, azt mindig meg kell keresni apával és lehetőleg meg is kell simogatni. Természetesen az első két hétben nagyon sírtam, mikor apa otthagyott. De kb 5-10 perc után megnyugodtam és nagyon jókat játszottam. Mára már nem is sírok, mikor apa elmegy, lelkesen integetek neki, meg dobálom a puszikat. Minden nap a gondozó nénik adnak egy papírt anyáéknak, amire rá van írva, hogy aznap mit játszottunk, miket csináltunk, mit ettem, hány pisis és hány kakis pelus volt. Anya lelkesen gyűjti az összeset. Nézzétek, itt van pár darab:

 Anya jön értem 5:30 felé. Ha meglátom, szaladok felé és csak puszilom, puszilom és puszilom, és ismételgetem, hogy: anya, anya, anya. Apának ez rosszul is esett az elején, hogy az Ő feladata a nehezebb és anyáé a szebb, a könnyebb.
A bölcsiben van külön szakácsnéni, ott helyben, a konyhában főzi a finom ennivalókat. Finom, egészséges kaják vannak, gondolhatjátok, hogy az én papíromra mindig az van írva, hogy mindent megevett. Volt olyan is, hogy a másik táljából lopkodtam az ételt.
A bölcsiben van sok barátom: Ilay, Lucy, Ethan – őket emlegetem otthon. Nagyon sok foglalkozás van, nagyon szeretek járni, itt van egy-két müvem, amit a bölcsiben csináltunk:

 

 

 

Az én gondozó nénim, a Nikki és a Cloe, de a Nikki a hivatalos. Nagyon szeretem és Ő is nagyon szeret engem. Van egy tanuló lány is, Ő Hollie, Őt is nagyon szeretem. Az elején, amikor még sírtam, Ő nagyon sokat vigasztalt, sokat voltam az ölében. 
Én eddig a legkisebb csoportban voltam, ami a bébi csoport, 2 éves korig vannak a gyerekek, 6-an voltunk és én voltam a legnagyobb. De nagyon sokat voltam a “nagyobbakkal”, akik 2-3 évesek és januártól véglegesen velük leszek. Csak sajnos a gondozó nénik nem jönnek velem. 
De végülis ez egy kicsi kis bölcsi, mindenki ismer mindenkit, nagyon családias a hangulat. Minden délután kimegyünk a kertbe, hatalmas nagy kertje van a bölcsinek. De szoktunk sétálni is a környéken. Anya a munkáját nagyon szereti, arról majd bővebben egy másik fejezetben.
Sok puszi a bölcsis nagyfiútól, aki 19 hónaposan kezdte a bölcsit.