Látogatónk volt Magyarországról

Egy hetet itt volt nálunk Hajni néni, anya középiskolás barátnője.
Kicsit csavarogtunk vele, bár eléggé kötöttek voltak a programok, mert mi anyával nagyon elfoglaltak vagyunk.
Hétfő: baba masszázs (anyának már nincs sulija)
Kedd: anya próba vizsgán volt (a héten lesz az elmaradt írásbeli vizsgája, mert akkor születtem. Jövő héten meg a szóbeli) Ha sikerül neki minden vizsgája, akkor ez egy középfokú nyelvvizsgának felel meg. Délután voltunk megint vonattal Birminghamben. De most nem volt túl szép idő, esett az eső, ezért "plázáztunk". Azt is tök jól viseltem.
Szerda: megkaptam a második oltásomat. Képzeljétek, anya vett olyan krémet, ami elzsibbasztotta a kis combomat, azon a helyen, ahová az oltást adták a védőnénik. És olyan jól sikerült, hogy 1 másodpercig sírtam, mire anya felkapott már nem is sírtam, egy könnycsepp sem volt a szememben. Utána nagyokat aludtam és mosolyogva ébredtem. Így anya is sokkal boldogabb volt.
Csütörtök: mentünk méretkezni. De útközben elkapott minket egy olyan eső, amit még anya nem is látott soha sem. Én a legnagyobb nyugalomban aludtam a babakocsiban az esővédő alatt. Anyának meg Hajni néninek még a bugyija is vizes lett. :) (pedig volt rajtuk nadrág, kabát...:)) Hajni néni annyira amatőr ebben az angliai időjárásban - azt már korábban anya biztos írta a blogba, hogy itt, Angliában nem nagyon használnak ernyőt. Inkább mindenkinek esőkabátja van, eső elleni kalapja (!!!!). Hajni néni próbálkozott az esernyővel, de akkora szél volt, hogy majdnem Mary Poppins lett belőle. :) ("ernyőjébe kapaszkodott és elvitte a szél").
Péntek: itt már nem volt konkrét programunk
Szombat: Hajni néni elment Londonba egy másik barátnőjével, anya elment kozmetikushoz, én apával voltam szinte egész nap. Szoktunk ilyen hétvégét csinálni, hogy hagyjuk anyát pihenni vagy főzni-mosni-takarítani, én meg apával lógok.
Vasárnap: Cotswold-ben voltunk, pontosan Bibury nevű faluban, ami állítólag Anglia legszebb falva.
Anya meg Hajni néni teljesen odáig voltak, én persze, megint aludtam.
Autóval kellett menni, anya vezetett, vagy 200 km volt, de gyönyörű helyeken mentünk keresztül. Ott találkoztunk az új barátommal, Edwinnel és szüleivel.

Már nagyon vártam ezt a találkozást, mert anya mindig ezzel az Edwinnel jön nekem! Ha nem akarok aludni, akkor: "Edwin már rég alszik." ha nem akarok szopizni, akkor "Edwin milyen szépen szopizik" :) Na most jól megnéztem magamnak Edwint és be kell valljam, elsőre szimpatikusak voltunk egymásnak. Szerintem jó barátok leszünk.
Végülis ez volt a nap fénypontja, hogy velük találkoztunk, megebédeltünk és jöttünk haza.
A hely maga egy két utcából álló falu, ott sétáltunk egy kicsit és ennyi.

Gyorsan eltelt ez a hét is, persze Hajni néni sírva ment haza. És már írt is anyának, hogy vissza akar jönni. :)

Képzeljétek, nagyon sok mindent kaptam Tőle (anya meg sírt, hogy Ő már semmit nem fog kapni, már csak mindig én). Szóval kaptam egy nagyon szép pelenkatartózsákot (Ő varrta), CD-ket gyerekdalokkal, egy ajtódíszt a nevemmel feliratozva, és a legszebb: EGY BABAKÖSZÖNTŐ (ezt is Ő varrta keresztszemes hímzéssel)

A legközelebbi látogatók unokatesóim lesznek Svájcból. Ők az őszi szünetben fognak jönni. De anya üzeni, ha bárki szeretne meglátogatni, csak szóljatok/írjatok bátran!

Sok puszi