Kasia, lengyel manager az étteremben, sokszor mondja/mondta: "MÁRA-FÁRA". És ez nagyon hasonlít a mi LÁRI-FÁRI-nkhoz. Ráadásul, olyankor használta, amikor mi is használni szoktuk. Gondoltam, a lengyeleknek is van egy ilyen kifejezésük a "mesebeszéd"-re. :)
Már annyit mondta, hogy én is elkezdtem használni, sűrűn mondogattam: MÁRA-FÁRA.
Aztán egyszer Kasia említette, hogy ez nem lengyel, hanem nem is tudja kitől, milyen nemzetiségű embertől tanulta ezt. Most, a minap meg egyenesen nekem szegezte a kérdést, hogy ez a MÁRA-FÁRA esetleg nem magyar-e? Mondtam neki, hogy van nekünk egy hasonló, ami úgy hangzik, hogy LÁRI-FÁRI. Aztán kibökte, hogy az öccsével arra jutottak, hogy egy volt munkatársuktól jön ez az egész, aki történetesen magyar, valami Gábor. :)
Kasia-nak annyira tetszik ez, de az általa módosított változat, hogy ezt "tovább viszi".
Így keverednek kulturák, a kifejezések, különböző idegen szavak. :)
xxx
Ez olyan, mint mikor Thierry egyszer otthon puszit akart adni valamelyik családtagomnak és a "kis puszi" helyett "kis buzi"-t mondott. Azóta csak így használjuk! :)))
VálaszTörlés