Zsilipelés.... :)

A hét sűrű volt, Palinak mindig ugye, nekem meg.....! Kétszer voltam a charityben, szerdán délelőtt, pénteken délután. Már szinte mindenki tudja a nevemet, sokat beszélgetünk ruha válogatás, válfázás, vasalás mellett. :)
Szerda este vonattal mentem Gergő unokatesómékhoz, ahol péntek reggelig maradtam. Segíteni kellett megint a gyerekekre vigyázni, de élvezem nagyon, annyira jó fejek a gyerekek. Szerda este ugye nem találkoztam velük, de csütörtök reggel Levike kopogott a szobám ajtaján és ott álldogált előtte, amíg én ki nem nyitottam. Mikor meg meglátott, fülig érő szájjal mondta: ló leggelt! :) Imádom. Sokat játszottunk, sétáltunk, ÁSTUNK, fogócskáztunk, meséltünk..., jó volt. Majával még nem lehet kommunikálni vagyis mi nem értjük mit mond. :) De már két foga kinőtt alul mióta nem láttam, gyönyörűséges!
Ma, vasárnap olyan meleg volt, mint mikor Bournemouth-ban voltam Hajniéknál, 30 fok, sehol egy felhő az égen. Rugby város és környéke úgy nézett ki, mint atomtámadás után, alig akadtak emberek az utcán, a városban. Mi lementünk megint a zsiliphez, tettem fel képeket a picasába itt megnézhetitek.
Nekünk ez nagyon érdekes volt először is, ahogy 3 lépcsőben 6 méteres szintkülönbözetet tesznek meg ezek a hajók. Na meg a hajók is érdekesek, hogy ezen laknak az emberek. :) Majd ha nézitek a képet, látjátok miről írok. De ott is alig voltak emberek, nem tudjuk hová menekültek a nagy meleg elöl. :)