Zalán 2 hónapos

Gyorsan szalad az idő, napról napra halogattuk a blogírást, hogy legyen történés, legyen mit megírni, és tessék, eltelt két hónap.
Annyi minden történt ebben a két hónapban...

Először is apa volt itthon két hetet szabadságon, aztán jött a nagyi, itt volt 3 hetet.

Ebben a három hétben  én bárányhimlős lettem és persze nagy volt az ijedelem, hogy Zalán, aki akkor még csak 3 hetes volt, el ne kapja. Sokan mondták, hogy védi az anyatej, de a doktor néni nem mondta biztosra. Anya barátnőjének volt a zseniális ötlete, hogy anya fölös, lefejt anyatejét nekem adják. ĺgy a reggeli és az esti kakaóm anyatejből készült két héten át. Anya biztosra veszi hogy ezért volt gyors a gyógyulásom.

Akkor egy hetet nemhogy oviba nem mentem, hanem szinte karanténba voltunk zárva, akkor senki nem akarta már meglátogatni Zalánt és mi sem mehettünk sehova. Még jó hogy egyszer Attiláék átmereszkedtek, az volt a hét csúcspontja. Nagyon hiányzott a társaság. Aztán aznap, mikor nagyi elment – persze vele akartam menni – akkor érkezett anya unokatesója, Portugáliából. Őt is Kereszt Ivettnek hívják, mit anyát. Először nem is értettem. Kérdeztem is, hogy akkor neki is van egy Bence kisfia? De persze nincs neki.

Anya is már 10 éve nem látta Őt, apa még soha nem találkozott vele és persze én sem. Nagyon jól összebarátkoztunk. Rengeteget játszottunk együtt.

Jelentem, egyetlen egyszer sem mondtam, hogy “most már vigyétek vissza a kistestvéremet”. J Az első naptól kezdve természetes volt, hogy itt volt velünk. Ha szopizik, nagyon sokszor én is odabújok anyához és akkor anya szerint olyanok vagyunk, mint a borsó meg a héja.

Ha sír, akkor szaladok oda, odaadom a cumiját vagy énekelek neki, vagy táncolok neki. Nagyon figyel engem és mosolyog is rám.

Anyáék szerint az nagyon sokat segített, hogy ebben az első két hónapban mindig volt valaki, aki foglalkozott velem. Nem éreztem, hogy el vagyok hanyagolva.

A kezdeti nehézségek után, Zalán igazán jó baba. Most már sokat el van egyedül, pl a járókában nézeget vagy a pihenőszékében, nagyokat alszik a babakocsiban – ezért sokszor az udvaron alszik, hogy levegőn is legyen, meg hogy jót aludjon. Esténként meg már egyedül elalszik a saját ágyában, nem kell másfél órán át ringatni.

Rengeteget mosolyog, próbálgatja a kis hangját, formálja a kis száját és “óh” hangokat hallat. J

Imád csavarogni, anya szerint pont olyan mint amilyen én voltam: ha megyünk valahová alszik az autóban, alszik a babakocsiban és alszik a vissza úton is az autóban. Csak szopizni kel fel.

Pozítivan várjuk a tavaszt, sok családi kirándulást remélve.