Óvodás lettem

Képzeljétek múlt hét hétfőtől már ovis vagyok. Betöltöttem a 3. életévemet és tulajdonképpen ugyanabba az épületbe járok mint eddig, csak átmentem a nagyok közé. Itt úgy hívják, hogy pre-school, azaz iskola előkészítő, mert ugye 4 éves kor után már iskolába megyek. Azaz jövő szeptemberben. Igaz az iskolát egy úgymond 0. évvel kezdjük - reception - és csak azután jön az első osztály, year 1.

Egy régi óvónénim van, akit nagyon szeretek és Ő is engem, de igazából senki sem idegen számomra, mert itt is szünetekben, mikor kevés gyerek van, összevont csoportok vannak.

Így már ismerek pár kisfiút / kislányt a nagyok közül. Még mindig sokat emlegetem Lucy-t – My best friend is Lucy -, de Ő még a bölcsis csoportban van, majd nyáron ha betölti a 3-at, akkor jön az ovisokhoz.

Bár az óvónénik azt mondták, hogy jót tesz nekem, hogy Lucytől külön vagyok, mert Lucy nagyon szeretett irányítani, főnökösködni felettem és most egy kicsit önállósodom, hogy nem egy csoportban vagyunk.
Különben nagyon barátkozós vagyok, gyorsan beilleszkedem mindenhová. Az összes óvónéni nevét tudom és sokszor mikor jövünk haza, odaszaladok hozzájuk, megölelem őket, meg puszit adok nekik. Ez nagyon jó érzéssel tölti el a szüleimet.

Születésnapomra megkaptam a tortát, amit nagyon szerettem volna, nagyon boldog voltam. 3 gyertya és három tűzijáték volt rajta.

Kaptam még egy favonat szettet, amit szintén nagyon szeretek. Vagy 300 db-os, nagyon sok érdekes, jó dolog van benne : hidak, alagutak, állomás, stb. Kaptam roller, és még nagyon sok minden mást is.

Már teljesen szobatiszta vagyok, nagyon sokat mondom, hogy " én már nagy fiú vagyok!"

15 kg nehéz vagyok és 98 cm magas.

Most elkezdtünk úszni. Sajnos a tornát az ősszel abbahagytuk, mert akkor nem passzolt a napi rendünkbe. Mára már a napirendünk megváltozott és nagyon hiányzik a torna, meg nagyon jót is tenne nekem.

De úszni is szerettünk volna mindenképpen, szóval most odajárunk. Még nem egyedül vagyok a vízben, hanem apával, de nagyon élvezem, igaz a karúszót nem akarom felvenni, meg a háton úszással sem vagyok kibékülve. De az ősök nagyon pozitívak és látják bennem a jövőbeni Cseh Lacit.