Megérkezett a másik nagymamám, anya szerint nagyon jó dolgom van, el leszek kényeztetve.
Anya erőlteti a napi rutint, hol sikerül, hol nem, vannak jobb és vannak rosszabb napjaink.
Állítólag a szopizás már nagyon jól megy, de a tápszerről nem vagyok hajlandó lemondani! Az az én kis desszertem. Anya próbál néha kicselezni, ha úgy gondolja, hogy sokat szopiztam meg el is alszom, akkor nem adja oda a cumisüveget. De akkor a következő etetésnél mindig nagy balhét csapok. Olyannyira, hogy addig nem is vagyok szóba állni se anyával se a cicijével, amíg meg nem kapom ELŐRE a desszertet. :) Nem tudom hányszor játsza el még velem ezt anya, mire megtanulja!? :)
Állítólag sokat sétálunk, sokat vagyunk levegőn, amiből én semmit nem tapasztalok, mert végig alszom. De annyira jó, ahogy ringat a babakocsi, a finom, friss levegő!
Anya intézi a magyarországi anyakönyveztetésemet meg útlevelemet, de nagyon macerás. Beszélte is valakivel, hogy külföldiek olyan egyszerűen kapnak magyar állampolgárságot, a külföldön született magyar babákkal meg úgy kitolnak, nagyon megnehezítik az anyakönyveztetésüket.
Körülöttem mindenki örül, hogy gyarapszom, hízom, kis hörcsög pofim van.
Teszünk fel pár friss képet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése