Szeretem a munkámat :)

Úgy szeretem a munkámat! - persze, ha normális vendégek vannak. :)
Most már sokkal jobban érzem magamat, elmúlt a "félsz", meg hogy "utálok bemenni".
Persze minden napra jut egy hibázás, de amit egyszer elrontottam, azt többé biztos nem fogom. :)
A csapat tök jó. Amennyire nem volt szimpatikus a Moni az elején, mostanra már annyira szimpatikus, meg jó fej. Egy angol lány maradt, aztán meg csak mi, kelet-európaiak. :)
Viszont bajban vagyunk személyzettel, nincs elég felszolgáló, ezért a héten a beígért 30 óra helyett 44 órát dolgoztam, jövő héten egy szabadnapom sem lesz, akkor előreláthatólag szintén 44 órám lesz. :)
Kibírható, mert nagyon megy az idő, sokan vannak állandóan, pörgés van.
Így már sokkal nehezebben megy a háztartása vezetése, el vagyok csúszva a mosással, főzni már egyáltalán nem főzök, de Palinak szinte minden nap hozok haza kaját. :) Most nem magyar konyhán élünk, hanem olaszon. :) (annyi a magyar benne, hogy az étlapon említett olasz kolbász, valójában magyar gyulai :) ) Nem is tudom, meg lehet unni a pizzát, meg a tésztaféléket?

Lassan 40 éves vagyok soha életemben nem dolgoztam vendéglátásban, leszámítva a Gyros-os büfét, ahol fél évet dolgoztam, de az bár jellegű volt, azaz pulton keresztül szolgáltuk ki a vendégeket.
Aztán az első napokban itt, a Prezzo-ban az is eszembe jutott, hogy még középiskoláskoromban két nyár alkalmával próbáltam, egyszer egy fagyizóban elhelyezkedni, egyszer egy kávézóban. És mind a két alkalommal a próbanap után nem vettek fel, azzal a magyarázattal: "ezt Te is látod, hogy nem neked való!" :)
Ilyen lelki sérülésekkel, rossz, fiatalkori tapasztalatokkal próbáltam túlélni az első napokat. :)

Olyan alapvető hibákat követtem el:
- kivittem egy üveg meleg sört (jelzem két ember kezén is átment, a báros, aki kikészítette nekem, én meg kivittem :) )
- fehér bort rendeltek, azt is ütöttem be a gépbe, a báros rose-t adott. De azzal voltam elfoglalva, hogy a 175ml helyett 125 ml adott ( én tudtam, hogy fehér bort rendelt, de valahogy fel sem tűnt, hogy rózsaszín a színe)

És még sorolhatnám. :) (Reninek minden nap tudok mesélni egy sztorit :) )

Az az igazság, hogy elvileg én még tréningen vagyok/lennék, azaz nem is mehetnék vendég közelébe, nemhogy rendeléseket felvenni, meg a számítógépet használni, meg a bankkártyás fizetésről nem is beszélve.
Arról is volt szó az elején, hogy leszek a bárban, a konyhán ( a 6 hetes tréningen, 2 hetet a bárban voltak, 2 hetet a konyhán és csak az utolsó két hétben voltak a "placcon", akkor is csak asztalokat takarítottak, meg terítettek meg), ennek ellennére ma lesz egy hete, hogy itt vagyok és mindent csinálok.

Egyébként csak hogy fiatalkori sérüléseimet ápolgassam, már többször megdícsértek, azaz a manager is, a helyettese, a magyar fiú, a többiek is, hogy nagyon ügyes vagyok, jól dolgozom. :)

Hát igen, egy tehetség vagyok! Már annyi mindent csináltam életemben, tényleg már minden voltam, csak akasztott ember nem. :)

xxx